CÉLÁLLOMÁSTOP Malaga |
 |
A régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a neandervölgyi ember barlangok összetett labirintusában élt Malaga közelében, sok ezer évvel ezelőtt. Az idő előrehaladtával a terület népessége egyre növekedett, és a bronzkor kezdetén már az egész partszakasz lakott volt. A jelenlegi Malaga kialakulásához is hosszú időre volt szükség. A várost ’Malaka’ (sózott halszelet) néven alapították a föníciaiak Kr.e. 800 körül kereskedelmi központként, folytatva a kolonizációt, amely Kr.e. 1100-ban kezdődött Cádiz megalapításával.
A Római Birodalom bukása után Malaga germán eredetű törzsek nagy vándorlásának és letelepedésének volt kitéve, különösen a vandálokénak, akik bevezették a keleti vallást. A VIII. század elején a gót birodalom hanyatlásnak indult, és Afrika északi partjai felől az arabok megszállták az Ibériai-félszigetet.
Malagát 1487. augusztus 19-én hódították vissza (az utolsó város Granada volt 1492-ben). A visszahódítás idején a vallásos közösségek fontos szerepet töltöttek be a város fejlődésében, előmozdítva az elővárosok és a periféria integrációját. Megépült Malaga első tere, a főtér (ez ma a Plaza de la Constitución), és megalapították a La Victoria és a La Trinidad kolostorokat. A felvirágzás korszaka után hanyatlás következett Malaga sorsában. A XVI. és XVII. század során a járványok és a rossz termés mellé a mórok kiűzéséből következő gazdasági válság párosult.
A XIX. században Malaga jelentős fejlődésen esett át, ebben az időben már elkülönültek az ipari- és lakónegyedek, az utóbbiban számos villával és hotellel. Kialakultak a város főutcái, a Calle Marqués de Larios és az Alameda Principal. Ezzel szemben a XIX. századnak voltak negatív eseményei is: a gazdasági válság, VII. Ferdinánd király zsarnokságának politikai következményei, aki elrendelte Torrijos tábornok és embereinek meggyilkolását is. Az ő emlékükre és tiszteletükre emeltek Ugrás a lap tetejére
Jogi nyilatkozat: Az oldal szerzői mindent megtettek azért, hogy az itt található információk a valóságnak megfeleljenek, de a szerzők nem vállalnak semmilyen felelősséget az információk felhasználása vagy értelmezése során bekövetkezett károkért, veszteségért vagy kellemetlenségért. |
  kép nagyítása
| |||||||||||
Malagai műemlékek | Malagai múzeumok | Éjszakai élet Malagában | Malagai strandok | Éttermek |
||
Az ie. VI. században a föníciaiakat a görögök váltották, akik 70 évre foglalták el a várost, amíg a karthágóiak el nem hódították tőlük. A karthágóiak részt vettek a pun háborúban, minek eredményeképp ie. 202-ben a rómaiak űzték ki őket Malagából, majd az egész Ibériai-félszigetről. A rómaiak Flavia Malacita-nak nevezték a várost, mely fontos központtá vált, összeköttetése révén a félsziget többi városával, és a birodalom földközi-tengeri kikötőivel. Az Alcazaba erődítmény lábainál található római színház is ebben az időben épült, s bár méretével nem tűnik ki a többi közül, mégis ez a legrégebbi egész Hispániában. 
Malaga 743-ban arab uralom alá került. Virágzó várossá vált, városfalán öt hatalmas kapu állott. Számos külváros alkotta Malagát, a keletről nyugat felé haladó út összekötötte a kikötőt és az erődítményt az összes városfalon kívül eső zónával. A külvárosokban genovai és zsidó kereskedők telepedtek le. III. Abderramán építtette az Atarazanas kaput (a fenti képen) a XIII. században, ez a mai központi piac bejáratának a kapuja. Habár az első kísérlet a visszahódításra már a XIV. században megtörtént, csak a XV. században sikerült a katolikus királyoknak visszaszerezniük a várost.
A XVII. században megépült a kikötő, amely később tovább terjeszkedett. Annak ellenére, hogy a katedrális építését már 1528-ban elkezdték, a templomot csak a XVIII. században fejezték be, amikor a barokk stílus már egy előrehaladott fejlődési stádiumban volt. Ugyanebben a korban a kikötőt ismét bővítették és így a város gazdasága ismét stabillá vált. 
egy obeliszket (jobbra a képen) a Plaza de la Merced-en, amely máig is a kulturális élet és városi ünnepségek központja. A XX. század első évtizedei sem voltak igazán sikeresek, de a 60-as években Spanyolországban bekövetkezett robbanásszerű turisztikai fellendülés Malaga arculatát is teljesen megváltoztatta. Emberek milliói választották a várost, hogy itt töltsék el vakációjukat, és sok ezren költöztek ide állandó lakosként. Malaga Spanyolország ötödik legfontosabb városává vált, egyike a modern európai városoknak nemzetköziségével és kulturális sokszínűségével. 1992 óta a város infrastruktúrájában is komoly fejlődés következett be, melynek bizonyítékai a város utcái és a széles sugárutak, a várost az ország többi részével összekapcsoló kiváló minőségű autópályák, és a reptér, amely Európa egyik legfontosabb légikikötője. 
